Szaktanácsadás: nem (csak) tájékoztatás!

Sokan keverik össze ezeket a fogalmakat, pedig míg a tájékoztatás többnyire egyirányú és egyszeri információátadást takar, a szaktanácsadás funkciói ennél sokkal több mindent tartalmazhatnak.

A szakirodalomban megtalálhatóak azok a  főbb hivatkozások, amelyek a szaktanácsadás legfontosabb elemeit jól körülírják. Érdekes módon ezek a ma már többnyire múzeális értékűnek tekinthető források azok, amelyekre ma is vissza kell utalnunk, mivel az elmúlt évtizedekben a szaktanácsadás lényegét hivatalos dokumentum nem fogalmazta meg, az esetleges félreértéseket nem tisztázta.  

 

Mivel a korabeli leírások főbb pontjai ma is érvényesek, érdemes átfutnunk őket!    

 

Magyarországon a szaktanácsadás első hivatalos említése 1892-re tehető, mikor az akkori földművelésügyi miniszter jóváhagyta a magyaróvári és a kolozsmonostori gazdasági akadémiák tanári testületéből alakított Tanácsadói Bizottság működését, amelynek keretében végzett szaktanácsadásnak jellemzői az alábbiak voltak: 

• a tanácsot kérő gazdaság önálló és önkéntes kezdeményezése,
• a helyszíni vizsgálat, a megszemlélés,
• az elvégzett tanácsadás jegyzőkönyvbe foglalása,
• a tanácsadás díjazásának azonos elvek szerinti meghatározása,
• az alapvető költségek állami, intézményi biztosítása,
• a tanácsadással foglalkozó intézmények (magyaróvári, keszthelyi, kassai, debreceni, kolozsvári akadémiák) működésének megyék szerinti kijelölése

A nagyüzemi rendszer időszakában pedig a 10/1968. sz. MÉM. Rendelet  tartalmazta az intézményesen szervezett tanácsadás legfőbb elveit és kereteit:

• Önállóság
• Önkéntesség
• Szerződésesség
• Kétoldalú kötelezettség
• Garanciális felelősség
• Anyagi érdekeltség és díjazottság

A létrehozott Országos Mezőgazdasági Szaktanácsadási Bizottság (OMSzB) három kategóriát állapított meg, amelyek a mai környezetben is értelmezhetők:

• a díjazásért tanácsadást végzők,
• a díjazás nélkül, felügyeleti jogkörben dolgozók és
• a díjazás nélkül, vállalkozási érdekből szaktanácsadást folytatók

Összegezve, érdemes volna tehát a korábbi jó leírásokra építve, de az aktuális környezetre pontosítva a szaktanácsadás főbb elemeit és funkciót deklarálni, helyes kontextusban összefüggésbe hozva (de szükség szerint megkülönböztetve) a tájékoztatási, ügyfélszolgálati, stb funkcióktól.