Az Agrárgazdasági Kutató Intézet Piaci Árinformációs Rendszer (AKI PÁIR) adatai (SzTIR feldolgozás):
| Nincs lekérdezve! |
Nincs lekérdezve! |
A szakirodalomban megtalálhatóak azok a főbb hivatkozások, amelyek a szaktanácsadás legfontosabb elemeit jól körülírják. Érdekes módon ezek a ma már többnyire múzeális értékűnek tekinthető források azok, amelyekre ma is vissza kell utalnunk, mivel az elmúlt évtizedekben a szaktanácsadás lényegét hivatalos dokumentum nem fogalmazta meg, az esetleges félreértéseket nem tisztázta.
Mivel a korabeli leírások főbb pontjai ma is érvényesek, érdemes átfutnunk őket!
Magyarországon a szaktanácsadás első hivatalos említése 1892-re tehető, mikor az akkori földművelésügyi miniszter jóváhagyta a magyaróvári és a kolozsmonostori gazdasági akadémiák tanári testületéből alakított Tanácsadói Bizottság működését, amelynek keretében végzett szaktanácsadásnak jellemzői az alábbiak voltak:
A nagyüzemi rendszer időszakában pedig a 10/1968. sz. MÉM. Rendelet tartalmazta az intézményesen szervezett tanácsadás legfőbb elveit és kereteit:
A létrehozott Országos Mezőgazdasági Szaktanácsadási Bizottság (OMSzB) három kategóriát állapított meg, amelyek a mai környezetben is értelmezhetők:
Összegezve, érdemes volna tehát a korábbi jó leírásokra építve, de az aktuális környezetre pontosítva a szaktanácsadás főbb elemeit és funkciót deklarálni, helyes kontextusban összefüggésbe hozva (de szükség szerint megkülönböztetve) a tájékoztatási, ügyfélszolgálati, stb funkcióktól.